A híres sütemény feltételezett eredete egyike azoknak a történeteknek, amelyekkel a horvátokkal osztozunk. A rigójancsi Fiuméban, esetleg Abbáziában jött létre és vált népszerűvé, de egyaránt kedvelik Bécsben, Zágrábban és Budapesten is.
Sok magyar sütemény több mint közönséges édesség, soknak saját története van, köztük a bejglinek vagy a Kossuth-kiflinek – mondta Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, kiemelve: a rigójancsi története mögött a virtuóz magyar cigányprímás és a belga Chimay hercegnő, Clara Ward viharos szerelmi története húzódik meg.
Az időszaki kiállításból kiderül, hogy Fiume városa (Rijeka) miként kötődik a magyar édességhez – hangsúlyozta Mladen Andrlic, a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete.
Török Róbert, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója elmondta, hogy az időszaki kiállítás keretein belül az érdeklődők turisztikai, gasztronómiai időutazáson látogathatnak el Fiumébe, hogy megismerjék azt a városi hangulatot, amelyben Rigó Jancsi és felesége Clara Ward egykori botrányos története is megelevenedik.
Az Osztrák-Magyar Monarchia kikötővárosa, Fiume a boldog békeidők városfejlődésének kiváló példája. A rendszeresen induló hajójáratai, fejlődő városképe az egyik legjelentősebb kikötővé tette az Adriai-tengeren és ahogyan szerte Európában, Fiuméban is kialakult a kávéházi kultúra. Ez jellemezte a Continental szálloda kávéházát is, amelynek neve máig összefonódott a magyar cigányprímásról elnevezett rigójancsi süteménnyel.
Az időszaki kiállítás bemutatja, ki volt a sütemény névadója, Rigó János, a korabeli botrányhős. Kiderül miként házasodott össze „a kor legérdekesebb hercegasszonyával”, valamint, hogy különleges szerelmük hogyan szolgált ihletül az édesség megalkotásához.
Forrás: MTI
