Híres, hagyományos, ízletes, zenés, népi, vendégváró, természetes, látványos, egyedi, csodás, vidám – ez mind-mind Palócföld jelzője, ahová tanulmányutat szervezett a Palóc Út Egyesület, hogy bemutassa a térség értékeit, s egy határon átnyúló közös projekt, a „Partnerséget építünk” eredményeit.
A fenti jelzőhalmozás messze nem túlzás, az egyesület honlapjáról (palocut.hu) kölcsönöztem, s a kétnapos út során – melybe olyan gazdag programot sűrítettek szlovák és magyar vendéglátóink, hogy egy teljes hétnek tűnt – azt is megtapasztaltam, hogy minden egyes jelző megállja a helyét, egy azonban még a sorba kívánkozik: a zamatos! És itt most nem elsősorban a kiváló palóc ételekre-italokra gondolok, merthogy azokból is kaptunk jócskán ízelítőt, hanem a szó szerint zamatos palóc nyelvre, mely ugyanolyan jólesett fülünknek, mint a recski tájháznál a dudamuzsika, Mátraderecskén a nyugdíjas asszonykórus éneke, Vanyarcon a citerazene, vagy szlovák vendéglátóink műsorai.
Keresztszemes és kalodás
Szemünk, szánk, fülünk kényeztetése Recsken indult, az ország legrégebbi tájházánál, ahol Nagy Sándor polgármester, valamint a Palóc Út Egyesület elnöke, Bózvári József köszöntője után bemutatták a tájház melletti alkotóházat, mely fedett terasszal és alkotószobával bővült, s hamarosan népművészeti játszótérrel is gyarapodik. A recski hímzés hagyományát ápolja itt a 2004-ben alakult Csillagvirág Népművészeti Egyesület Pataki Miklósné, Margó vezetésével. A recski asszonyok kezében még megvan az ősi tudás, a felbecsülhetetlen érték, tőlük tanulják a fiatalok, hogyan kell készíteni a keresztszemest és a recski vagdalásost, más néven a kalodás hímzést. A nyári alkotótáborokban és az év közbeni szakkörök során nagy hasznát veszik mesterek és tanítványok az alkotóház bővítésének, a projekt tehát létfontosságú volt.
A műemlék Tájházban és a Palóc Galériában festett szekrényeket, polcokat, tárolókat láthatunk, mindegyik a palóc bútorra jellemző úgynevezett habos piros rózsás díszítésű.
Szőttesek és párnák közt
Az út a mátraderecskei Népművészeti Házban folytatódott, ahol az ország egyik legvidámabb nyugdíjas asszonykórusa köszöntötte dalaival az újságírókat. A ház udvarán 40 négyzetméteres, fa szerkezettel és cserépfedéssel ellátott „Palóc Pajtát” hoztak létre, mely hasonló céllal épült, mint a recski, vagyis hagyományőrző táborok, rendezvények – köztük a 13 éves Palóc Párnafesztivál, vagy az évenkénti Nyitott Műhelyek Napja – helyszíneként funkcionál. S hogy mi is készül itt? A ház gazdája és a projekt menedzsere, Vidiné Kis Anikó vezette körbe a társaságot a szövőműhelyben, hiszen a mofettájáról is ismert községben évszázados hagyománya van a szövésnek. Miközben a helyi asszonyok a pajta mellett az ebédet – palóclevest, macokot és túrós lepényt – készítették, a meghívottak a szövés és fafaragás titkaiban mélyedhettek el. Majd következett a már említett ízletes ebéd, mely mellé kísérőnek pálinka és kézműves palóc sör dukált.
Madách oroszlánbarlangja
Kellemes meglepetésként fogadta a társaságot az alsósztregovai Madách-kastély, ahol helyi gyermek folklórcsoport műsora és a polgármester köszöntése után, magyar nyelvű vezetéssel mutatták be Madách hajdani otthonát – amit ő egyszerűen csak oroszlánbarlangnak hívott –, valamint fő művének, Az ember tragédiájának 2014-ben megnyitott kiállítását. A Szlovák Nemzeti Múzeumhoz tartozó Madách-kastély teljes felújítása 2010-2013 között történt a „Közös örökségünk: Madách” elnevezésű uniós szlovák–magyar pályázat keretében. S bár a bemutatáson elhangzott, hogy az író otthonának berendezési tárgyai, könyvei, képei nem eredetiek, mégis úgy érezhetjük, hogy a Tragédia alkotójának valós életterében járunk. Mindez gondos kutatómunka eredménye, a kiállítás szervezőinek korabeli leírások alapján sikerült beszerezniük azokat a tárgyakat – ilyen például egy német metszetsorozat a tékozló fiú történetéről, a nappaliban található billiárdasztal, a híres könyvtár egyes ritka kötetei –, amelyek mind markánsan jellemezték Madách otthonát. Nem véletlen, hogy a szlovák kulturális minisztériumtól elismerő oklevelet, a Pamiatky a múzeá című szakmai folyóirattól az év felújítása díjat kapta a múzeum, sőt a legnagyobb elismerést, a közönségdíjat is elnyerte, főként a Tragédia köré épített interaktív kiállítás nyűgözi le a látogatót.
A soron következő feladat – mely a közös projekt egyik eleme –, hogy a kastély körüli park is megújul, s bár a munkálatok még javában zajlanak, a vendéglátóink által felvázolt tervek alapján – rózsalugas, parki ösvény, hidak a patak fölött, játszótér, amfiteátrum, a Madách-emlékműhöz vezető út kialakítása – kirajzolódik egy impozáns, közönséghívogató attrakció.
Körték faluja
Dél-Szlovákiában, a Nagykürtösi járásban terül el Hrušov, az Év faluja-díjas festői település, melynek leghíresebb rendezvényére (országos viszonylatban az egyik leglátogatottabb fesztivál), az augusztusi Honti parádéra több mint két évtizede sereglenek a látogatók, mintegy 15 ezren érkeznek ilyenkor az alig ezerfős faluba, ahol több mint 20 helyszínen – tájház, kovácsműhely, régi mezőgazdasági gépek gyűjteménye, tűzoltók háza, pálinkafőzde stb. – merülhetünk el a régi mesterségek fortélyaiban, s a kínálat folyamatosan bővül, hamarosan megnyílik a körtés ház (a falu neve körtét jelent, a címerükön is három körte van), a népviseletek háza és a mézesház.
A polgármester maga vezette végig a csoportot az egyes helyszíneken, ízelítőt kaptunk egy minifesztiválból is: kenyérsütés-bemutató, a helyi gyermek folklórcsoport műsora, este pedig a Művelődési Házban a helyi néptánccsoport műsora köszöntött minket. Elmondták, hogy a projekt keretében a Honti Parádé egyik helyszínéül szolgáló amfiteátrumban és tájházban végeztek kisebb felújítási munkálatokat, valamint megjelentettek egy többnyelvű illusztris kiadványt is a faluról és a helyi népi tradíciókról. Céljuk, hogy a határokon túlra is eljusson a falu és a fesztivál híre.
A haluska fellegvárában
A tanulmányút utolsó állomása a helyi hagyományokra épülő Haluskafesztiválról ismert Vanyarc volt, ahol másfél évtizede minden szeptemberben a „tót atyafiak és a jó palócok” kedvelt eledelét népszerűsítik, nem is akárhogyan. A helyi asszonyok, akiknek a haluskaszaggatás a kisujjukban van, népi viseletben fesztiválos nagy szaggatóval, vagy hagyományosan lopatkáról szaggatva tartottak nekünk bemutatót, s később tesztelhettük is az ízletes palóc étel juhtúrós és káposztás változatait. Persze a degeszre evés jegyében nem hagyhattuk ki a csöröge fánk – itteni nevén herőke – sültebb és világosabb verzióját sem, s bizony megérte! De nemcsak a haluskáról híresek a vanyarci asszonyok, a Rozmaring Hagyományőrző Egyesületben citerázik és énekel Fehér Pálné Marika, bemutatója után megtudtuk, hogy csupán 4 éve (66 évesen!) autodidakta módon tanulta meg a citerázást.
A vanyarci projektelemeket Nedeliczki Terézia, fesztiváligazgató, a projekt vezetője mutatta be, s vezette végig a csoportot a falun, ahol jócskán akad látnivaló. A projektnek az is a célja, hogy a fesztiválon kívüli időszakban is helyzetbe hozza a falut.
A fesztiválszínpad fölé tájba illő, pergolaszerű fa tetőszerkezet épült, de hátravan még két projektelem, melynek során a falu egyik büszkesége, a Dessewffy-kúria belülről is megújul, interaktív bemutatók, egyedi kiállítások befogadására is alkalmas lesz. A projekt harmadik elemeként felújítják a tájházat (melynek egyik részében viselettörténeti babamúzeum található), mellette kézművesműhelyt és népi játszóudvart rendeznek be. Itt kap majd helyet a patkolt tojások múzeuma Hodnik Boglárka és Ferenczi Éva Mária tojáspatkolók gyönyörű munkáival. Ezeket most is megtekinthetjük, együtt láthatók az ősmaradvány és kőzetkiállítással, melynek egyik szenzációja az a 16 millió éves megkövült fatörzs, amely – ahogy a kiállítás anyagának nagy része is – Vanyarc 10 km-es körzetéből származik.
Határon átnyúló projekt
A Palócföld–Hont–Podpol’anie: Közös hagyományőrző tematikus út kialakítása és látogatóbarát fejlesztése című uniós projektet három szlovák – Szlovák Nemzeti Múzeum, Detva és Hrusov települések –, valamint három magyar – Palóc Út Kulturális Turisztikai Klaszter Egyesület, Hagyományos Értékek Megőrzéséért Alapítvány, Vanyarc Községi Önkormányzat – partner pályázta meg. A projekt megvalósítási időszaka: 2018.01.01. – 2019.12.31.; az elnyert támogatás: 1.301.386,91 euró.A projekt célja a térség kulturális hagyományainak és természeti értékeinek jobb kihasználása, új és meglévő attrakciók, tematikus utak fejlesztése és összekapcsolása, fenntartható, családbarát és vonzó turisztikai termékcsomag létrehozása, az ehhez szükséges szervezeti rendszer fejlesztése.
Palóc Út a GUIDE@HAND-del
A 2005-ben létrejött Palóc Út Egyesület legfontosabb célja a „Palóc Út” mint turisztikai termék eredményes működésének elősegítése, fejlesztése, valamint a térség kulturális hagyományait bemutató, új és meglévő attrakciók, hagyományőrző tematikus utak fejlesztése és összekapcsolása, fenntartható, családbarát turisztikai termékcsomagok létrehozása. Honlapjukon (palocut.hu) egyebek mellett tematikus útvonalakat mintegy 34-féle turisztikai csomagot ajánlanak Palócföldön.
Legújabb termékük a GUIDE@HAND mobilapplikáció Palóc Útra készült alkalmazása, melynek funkciói között hangos, digitális idegenvezetés, a térség látnivalóinak és szolgáltatóinak listája, panorámaséta 360 fokos fotókkal, valamint egy QR-kódos pontgyűjtő játék is lesz.
Köszönet a Palóc Út Kulturális Turisztikai Klaszter Egyesületnek az út szervezéséért, minden településnek a vendéglátásért, és Hrusovnak külön is a mesés szállásért.
Szerző: Vajk Brigitta
Forrás: turizmus.com