Érdekességek a teáról

érdekességek a teárólA tea a víz után a világon a második legtöbbet fogyasztott ital. S itt rögtön tisztázni kell, hogy a tea megnevezés szigorúan véve csupán a teacserjéből készült italt takarja, azonban abból is – a feldolgozás módjának köszönhetően – több mint háromezerféle tea létezik.

Az egyes teák között a tealevél polifenoltartalmának oxidációs állapota alapján könnyen el lehet igazodni. A három legjelentősebb: a zöld tea, mely nem fermentált, fajtától függően zsenge levelekből, illetve érett hajtásokból készül; az Oolong teát félig fermentált, teljesen érett hajtásokból állítják elő; és a fekete tea, mely teljesen fermentált, általában egy rügyből és két levélből álló hajtás az alapja; továbbá meg kell említeni még a fehér-, a sárga- és a tömörített Pu-Erh teát.

Egykor tiltották a teát, csempészték és a mai napig hamisítják ezt az élvezeti cikket, mely nemzeti kultúrák része a japán teaceremóniákon át a krikett mérkőzések hivatalos teaszünetéig.

A klasszikus gyógyteák és a gyümölcsteák mellett az elmúlt években új szereplőkkel bővült a teák felhozatala, gondoljunk csak a rooibos teára vagy a maté teára. Egyszóval itt az ideje megismerni a legnépszerűbb teaféléket, hogy legközelebb könnyedén tudjunk választani a kínálatból.

Fekete tea és zöld tea

Jó tudni, hogy a gyerekkorból jól ismert fekete tea és a felkapott, trendi zöld tea egyrészt azonos növényből származik, másrészt mindkettő tartalmaz koffeint.

Viszont amíg a fekete tea előállítása során történik fermentáció, addig a zöld tea készítésekor a tea enzimeit inaktiválják. A feldolgozásból eredően tehát különbözni fog a nem fermentált zöld és a teljesen fermentált fekete tea a színében, a polifenolos vegyületeiben és számos más tulajdonságában.

Mindkét tea a koffein (korábbi nevén tein) mellett kis mennyiségben teobromint és teofillint is tartalmaz, továbbá egy nyugtatóan ható, csak a teában megtalálható L-teanin (etil-glutamin) nevű aminosavat is. A fekete teánál csökken a cserzőanyag és az L-teanin tartalom a feldolgozás során, a zöld teánál viszont a magas cserzőanyag tartalom miatt a koffein felszívódása és annak élénkítő hatása mérséklődni fog. Ezért inkább nyugtató a zöld tea és élénkítő a fekete.

A fekete- és a zöld tea koffeintartalma is igen tág határok között mozoghat a teakészítés folyamatán túl pusztán a teacserje fajtájától, a tealevél életkorától és egyéb, a fogyasztó számára adott tényezőktől függően.

A fekete tea koffeintartalma egy átlagos adagra (220 ml) vonatkozatva 48.4 mg, a zöld teáé 33.2 mg. Zöld- és fekete teából is van koffeinmentes változat, de ebben az esetben is számolni kell némi koffeintartalommal.

A fekete és a zöld tea rendszeres fogyasztásának jótékony hatását számtalan kutatás igazolta, így aki napi szinten legalább egy csészével iszik, az elmondhatja, hogy nemcsak gondol a szívére és az érrendszerére, annak egészségére, hanem tesz is érte valamit. A rendszeres fekete vagy zöldteafogyasztás antioxidáns, antimikrobiális, kemopreventív vagy gyulladásgátló hatása sokat kutatott téma.

A zöld tea készítése hagyományos kínai metódus szerint úgy néz ki, hogy 80°C-os vízzel készítenek belőle forrázatot, majd ezt megismétlik még akár háromszor is, ugyanakkor fontos, hogy az első alkalommal csak egy percnél rövidebb ideig marad a tea a vízben. A zöld tea fogyasztásának másik tradicionális formája a matcha tea Japánban, amikor az árnyékban nevelt, finomra őrölt, élénkzöld tealevelet kevés forró (de nem forrásban lévő) vízzel egy ecsetszerű, bambuszból készített eszközzel elkeverik és kissé hígítva elfogyasztják. A matcha tea a katechinek igazi tárháza, háromszor annyi EGCG van benne, mint egy zöld tea forrázatban. Aki véralvadásgátlót szed, annak tudnia kell viszont, hogy a zöld tea és a matcha tea fogyasztása befolyásolja a véralvadásgátló hatását.

A tea készítéséhez frissen forralt lágy víz ajánlott, a vízforralóban maradt vizet ne forraljuk újra. Az előzőleg forró vízzel átöblített és így felmelegített teáskannába csészénként egy teáskanálnyi teafű (2 gramm) kerül és egy extra adag „jár a teáskannának” is. A fekete teafüvet forrázást követően 3-5 percet javasolt áztatni, a zöld teát viszont nem lobogó forró vízzel kell leforrázni és 1-3 perc alatt kész.

A teát nem érdemes a javasoltnál hosszabb ideig áztatni, aki erősebb teát szeretne, az a teafű mennyiségét növelje. Aki tejjel inná a fekete teát, az a teát öntse a tejbe, mert a tej fehérjéi megkötik a csersavat, így csökkenthető a kesernyés íz.

Gyümölcstea

gyümölcsteaA gyümölcstea az a kategória, ahol a vásárlás során rá kell szánni az időt és ki kell bogarászni, hogy az adott teában mennyi gyümölcsre számítsunk, mivel a gyümölcstartalom alapvetően meghatározza a tea vitamin-, ásványi anyag- és antioxidáns-tartalmát. Az eredmény a legtöbb esetben néhány százalék lesz csupán, viszont a kedvező antioxidáns tartalmú csipkebogyó vagy hibiszkuszvirág jelenléte már bizakodásra ad okot. A gyümölcstea esetében nincs limitáló érték, így a piacon lévő gyümölcsteák gyümölcstartalma nagy szórást mutat, és persze az sem mindegy, hány grammos a filter.

A gyümölcstea készítésekor legalább 5 perc teljen el (de egyes teáknál akár 15 is) mielőtt a filtert kivesszük a bögréből. Akár hidegen, akár melegen ihatjuk a természeténél fogva koffeinmentes gyümölcsteánkat.

Gyógytea

teaA gyógynövények legelterjedtebb felhasználási módja a gyógyteák készítése. Sokan fordulnak manapság is az erdők, mezők patikájához, egy csésze tea elkészítése nem olyan bonyolult, azonban a terápiás hatás eléréséhez megfelelő ismeret kell, mert az internetes fórumozó vagy a szomszédasszony a legjobb szándéka ellenére is árthat egy egészséges embernek is, nem beszélve arról, aki már eleve 2-3 féle gyógyszert szed. A gyógyteák között nem egyszerű eligazodni a fogyasztóknak, vannak, amelyek gyógyterméknek minősülnek, itt a betegtájékoztató hiteles információt nyújt, míg más gyógyteák esetében ez nem elérhető. Ahogy jelenősége van annak, hogy forrázatot, netán főzetet vagy esetleg hideg vizes kivonatot készítünk, gondoljunk csak a csipkebogyóra, úgy annak is van jelentősége, hogy a felírt gyógyszer és az elfogyasztott gyógytea között fellép-e bármi interakció. Egy kérdés a patikában számos tévhitet tisztázhat, s akkor nem fordul elő például az, hogy valaki gyomorsavtúltengés ellen szedett gyógyszer mellett borsmenta teát iszik, ami fokozza a tüneteit.

A gyógyteák elkészítésekor mindig követendő az útmutató, és érdemes azt is tudni, hogy az étvágyjavító teák nem édesítendők.

Rooibos tea

A rooibos tea hazája Dél-Afrika, az africaans nyelven vörös bokornak, azaz rooibos-nak nevezett vörös fokföldi rekettyét 45 cm magasan lenyírják január és április között. A hosszúkás lándzsaszerű leveleket 3-4 mm-re vágják és kétféle teát készítenek belőle: a feldolgozás módjától függően vörös- vagy zöld rooibos tea lesz a végeredmény. A hagyományos rooibos tea téglavörös színét, édeskés ízét és illatát a fermentációnak köszönheti. A zöld rooibos tea nem fermentált, illata a szénára emlékeztet, kellemes fűszeres gyógynövényes íze van, mindössze 2001 óta létezik. A rooibos tea is koffeinmentes. A rooibos tea a helyi népi gyógyászatban használt, gazdag polifenolokban, antioxidáns és kemopreventív hatással bír.

A rooibos tea készítésekor is frissen forralt vizet használjunk, 3-5 perc elteltével vegyük ki a teafiltert a csészéből. Nincs követendő szabály, mitől lesz autentikus e tea, ahogy jólesik, tejjel vagy anélkül, mézzel vagy akár citrommal fogyasztható. Amennyiben gyümölcsös ízesítésű a tea, akkor kerülendő a tej hozzáadása.

Maté tea

A „Tea and Herbal Infusions Europe” gyógynövényeket és gyümölcsteákat összefoglaló gyűjteményben három koffeint tartalmazó növény szerepel: a kóla dió és a guarana a magvaik révén, továbbá a maté, a leveleinek köszönhetően, melyből Dél-Amerika kedvenc itala, a maté tea készül. A maté fa fiatal levelinek koffeintartalma 1.4%, míg az öregebb levelekben már csak 0.16% található. A feldolgozástól függően a levelei világoszöldek vagy akár sötétbarnák, füstöletlen illetve füstölt változata létezik. A maté tea antioxidáns aktivitása a zöldteához hasonlítható, azonban van néhány lényeges különbség, s ennélfogva nem ugyanabban a súlycsoportban versenyeznek. A maté polifenoljai között nem katechinek, hanem klorogénsav-származékok vannak, így például cserző tulajdonság híján nem fogja csillapítja a hasmenést sem, továbbá a koffein is gyorsabban és nagyobb arányban fog felszívódni.

A maté teát hagyományosan maté tökből a szívószálszerű bombillán keresztül kortyolják nagyon forrón és hidegen egyaránt. Hidegen citrommal, gyömbérrel vagy ananásszal is ízesíthető. A maté tökbe akár 50 g maté tea is kerül, amit 80°C-os vízzel öntenek fel, majd újra és újra felöntik, így összességében 500 ml tea fogyasztásával a koffeinbevitel meghaladja a 260 mg-ot, sőt akár a 400 mg-ot is elérheti. Egy csésze (150 ml) maté tea esetében egy 2 grammos filternél nagyjából 78 mg koffeint kell számolni újratöltés nélkül, ami egy eszpresszó kávéval (60 ml) vagy egy energia itallal (250 ml) esetleg 2 cappuccinóval (2×150 ml) vagy 2 colával egyenértékű (2×355 ml). Felnőtteknél egyszerre 200 mg koffein bevitele biztonságos illetve a napi rendszerességgel elfogyasztott 400 mg koffeinnek nincs az egészségre nézve káros következménye. A túladagolás mennyiségét napi 600 mg felett állapították meg. Terhesség esetén viszont napi 200 mg-nál nem ajánlott több koffeint fogyasztani.