Olyan érdekességeket válogattunk, amelyekről minden kávéimádónak érdemes tudnia.
Bár a kávét először Etiópiában fedezték fel 850 körül, csak 1100-ban vált népszerű itallá. Ehhez hozzájárult Jemen kikötővárosa, Mokka is. Innen exportálták tengeri úton a sajátos csokoládé ízű mokkát Indiába, Jávára, majd 1515-től Európába is. 160 évvel később Angliában több mint 3000 kávézó működött.
A 17. században uralkodó II. Károly úgy vélte, a kávézók túlságosan népszerűek, ezért elrendelte, hogy zárják be őket. Az angolok azonban olyannyira ellenezték a királyi döntést, hogy tizenegy nap múlva újranyithattak a kávézók. A rendelet alaposan megtépázta II. Károly tekintélyét.
A kávét kezdetben gyógyhatású italnak tekintették, különösen Jemenben és Arábiában. Csak orvosi javaslatra itatták, bár egyes orvosok agyi méregként tekintettek rá – a kávéfogyasztás állítólag vallásos látomások megélésére ösztönözte az embert.
Az első kávéfőzőt 1906-ban Olaszországban gyártották. A szerkezet elkészítése és szabadalmaztatása Luigi Bezzera nevéhez fűződik. Az olasz feltaláló több éven át tökéletesítette találmányát, mígnem 1906-ban hivatalosan is bemutatta a milánói nemzetközi vásáron. Nem véletlen, hogy a korszerű kávégépek több gyártója is Olaszországhoz köthető.
A kávé a kőolaj után a világ második legnagyobb kereskedelmi terméke; becslések szerint évente 100 milliárd dollár értékben kereskednek a kávéval.
Kenyában, ahol egy kilogramm szárított kávébab egy heti bért érhet, fegyveres bandák rabolják ki a kávémezőket. A falvakban olyan súlyos a probléma, hogy külön rendőrséget állítottak fel a kávébűnözés elleni küzdelemre.
A kávé fogyasztása mind a nők, mind a férfiak esetében növeli a várható életkort. A kutatások azt mutatják, hogy a kávét fogyasztó emberek esetében csökken az olyan betegségek kockázata, mint a Parkinson-kór, a II-es típusú cukorbetegség, prosztatarák, illetve egyes szívbetegségek.
A depresszió korunk egyik betegsége, de a napi két csésze kávét megivó nőknél sokkal ritkábban alakul ki. Egy 2011-es tanulmány kimutatta, hogy azoknál a nőknél, akik napi két-három csésze kávét isznak, 15%-kal kisebb valószínűséggel alakul ki depresszió a következő 10 évben, mint azoknál, akik nem fogyasztanak kávét.
Világszerte a kávét nagyon eltérő módon szolgálják fel. Például Etiópia lakossága egy csipet sót tesz hozzá. Az egyiptomiak egyszerű, erős kávét isznak, amit ünnepi alkalmakkor édesíteni szoktak. A marokkóiak szeretnek szemes borsot tenni a kávéjukba. A Közel-Keleten olyan fűszereket használnak, mint például a kardamom. Az olaszok eszpresszót isznak cukorral. A belgák híresek a csokoládéjukról, és gyakran adják a kávéhoz is. A csokoládéval készült kávét a svájciak és a németek is szívesen fogyasztják. Az osztrákok szeretik a tejszínhabot. A mexikóiak pedig gyakran használnak fahéjat.
A tudósok úgy vélik, hogy a koffein azért fejlődött ki a kávéban, mert hatással van a méhek agyára. Javítja a memóriájukat, így könnyebben emlékeznek, hol van a kávécserje.
Forrás: kavekorzo.hu
