A kastélyok és várak új „gazdája”

Történelmi örökségünket láthatóbbá kell tenni és be kell kapcsolni az ország turisztikai vérkeringésébe – vallja Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. új ügyvezető igazgatója, aki február 1-jei kinevezése után elsőként lapunknak adott interjút.

Beszélgetésünk idején (február első hetében – a szerk.) éppen csak megkezdte munkáját a Miniszterelnökség szervezetéhez tartó NÖF élén. Fel tudta már mérni a feladat nagyságát?

A magyar történelem és ahhoz szorosan kapcsolódva az épített örökségi helyszínek patinás világa mindig is közel állt hozzám, ezért a NÖF ügyvezetői feladatainak ellátása több mint munka, inkább egy rendkívül megtisztelő küldetés számomra.

Feladatom a Magyarországon található, állami tulajdonú kiemelt várak, kastélyok és egyéb, örökségvédelem szempontjából fontos műemlékek üzemeltetése, fejlesztése, vagyonkezelése és – ami számomra kedves kötelezettség – turisztikai célú hasznosításának újragondolása.

Másképpen fogalmazva: történelmi örökségünket láthatóbbá kell tenni és be kell kapcsolni az ország turisztikai vérkeringésébe, a hazai várak és kastélyok pozícióját meg kell erősíteni a Kárpát-medence közösségi, kulturális és turisztikai életében. Óriási kihívás ez, és hatalmas felelősséggel jár, de gyönyörű, társadalmi és kulturális érzékenységet igénylő feladat.

Az elmúlt évtizedben sorra szépülnek meg az ország leglátogatottabb, legismertebb kastélyai, valamint azok az épületek is, amelyeknek eddig nem volt funkciója. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében 34 műemlék – 19 kastély és 15 vár – újul meg összesen 60 milliárd forint ráfordítással. Ebből 40 milliárd forint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) keresztül érkező uniós támogatás és 20 milliárd forint a hazai forrás. A NÖF a GINOP-projektek kedvezményezettje és egyben a beruházó, azaz minden operatív feladat nálunk történik, szoros együttműködésben Virág Zsolttal, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztossal.

A felújítások elsősorban történelmi épített örökségünk régi pompájának helyreállítására irányulnak. Ugyanakkor azt is ki kell találnunk, hogyan válhatnak jól értékesíthető turisztikai termékké, miként tudjuk a műemlékeket a helyi gazdaság, közösség hasznára, a fiatal generációk számára bemutathatóvá, befogadhatóvá tenni.

A kávézó, múzeumi shop vagy az akadálymentes mosdó megléte önmagában kevés, az épületek hasznosításához élményekre, azaz attrakciófejlesztésre is ugyanekkora szükség van. Minden helyszín más, mindenhol meg kell keresni azt az egyedi tematikát, amelyre a tartalmat, azaz a kiállítást és az élményelemeket építhetjük.

Hány ingatlanról van szó pontosan, és a felsorolt feladatok ellátásához mekkora éves költségvetéssel és létszámmal gazdálkodik a NÖF?

Közel 100 magyarországi, állami tulajdonban és a NÖF vagyonkezelésében álló ingatlanról beszélünk, ebből 33 kastély és 3 vár. Az egyéb örökségi helyszínek között vannak Árpád-kori templomromok, kolostorromok, kúriák, török kori épületek.

A NÖF egy közel 400 fős, köztulajdonban álló gazdasági társaság, amelynek idei költségvetése 3,5 milliárd forint. A fejlesztésen, üzemeltetésen és vagyonkezelésen túlmenően komoly kurátori, restaurátori csapat is dolgozik nálunk, amely szakértőként vesz részt a projektekben. A kastélyok, várak korhű berendezéséhez szükséges műtárgyak beszerzését is szakértő munkatársaink intézik.

Mivel a jelentős történelmi magyar családok a határon túli területeken is rendelkeztek ingatlanokkal, az épített örökségünk megőrzése érdekében ezek fenntartóival is intenzív kapcsolatot szükséges ápolnunk. Ennek megfelelően szakértőként vettünk részt például a szabadkai zsinagóga felújításában. Vagyis komplex és diverzifikált az a feladatkör, amit a NÖF ellát.

 A korábbi piaci, szálloda- és vendéglátóipari tapasztalataiból vajon mit lehet majd átültetni, hasznosítani az állami keretek között?

Szinte mindent. Új pozíciómban nagy szükség van a bevételorientált piaci szemléletre, de annál sokkal többre is. Olyan épületek gondozásáért, újjászületéséért lettem, lettünk felelősek, amelyek nemzetünk történelmének kézzelfogható lenyomatai, és jelentőségük messze túlmutat pénzben kifejezhető értékükön. Széles perspektívából kell rátekinteni ezekre a csodálatos helyszínekre: feladatunk felismerni, megőrizni és erősíteni váraink és kastélyaink nemzetteremtő, történelmi, hagyományőrző, kulturális, sőt, esetenként szakrális jellegét, társadalmunkban betöltött szerepét.

Visszatérve a piaci tapasztalatokra: határozott szándékom erősíteni az értékesítési szemléletet a NÖF-ön belül, ami elengedhetetlen céljaink megvalósításához.A bevétel és a látogatószám növelése mellett fontos feladatunk a kastélyokat, várakat rendezvényhelyszínként is pozicionálni, akár MICE, akár szabadidős rendezvények, fesztiválok, vagy éppen esküvők, privát események számára kiajánlani, hogy szélesebb vendégkör számára váljanak vonzóvá és a fiatalokat is meg lehessen megszólítani.

Úgyszintén lényeges a komplex turisztikai kínálat kialakításának ösztönzése a környékbeli látványosságok bekapcsolásával, valamint különböző, akár határon átnyúló tematikus utak létrehozásával, például az Esterházy- vagy a Rákóczi-örökségre építve.

A tervek szerint még idén bevezetjük a Kastélykártyát, az állami kezelésben lévő kastélyok és várak látogatását ösztönző egységes kedvezményrendszert. Best practice-ként lebeg előttem az English Heritage, amely az Angliában található kastélyok, várak és egyéb műemlékek hasznosításának tökéletes, egységesen kommunikált, közös platformon megjelenített, egy jeggyel, vagy különböző kedvezménykártyákkal látogatható rendszere. Ez nyilván nem adaptálható egy az egyben a hazai viszonyokra, de feltétlenül érdemes tanulmányozni a külföldi jó gyakorlatokat.

Elképzelhetőnek tartja, hogy az állami tulajdonban lévő műemlékekben szálláshelyek létesüljenek?

Műemlékvédelmi szempontból igencsak költséges és bonyolult eljárás egy kastélyban szálláshelyet létesíteni, de a közvetlen környezetében, vagy akár a korábbi birtok uradalmi épületeiben, egy magtárból vagy istállóból kialakítva, nem kizárt. Ennek lehetőségeit jelenleg vizsgáljuk.

Kit, kiket tekint a NÖF legfőbb együttműködő partnerének a turizmus terén?

Az összefogás híve vagyok, a nyílt párbeszédé, és a sikerekben való osztozásban mindenkinek partnerséget kínálunk. Bizakodással tekintek a Magyar Turisztikai Ügynökséggel való együttműködés elé, mely szervezet ellátja a tulajdonosi joggyakorlói feladatokat az olyan kiemelt jelentőségű műemlékek esetében, mint a gödöllői, a nagycenki, a fertődi és a keszthelyi kastély. Ezen túlmenően minden olyan országos, regionális, kistérségi, illetve helyi turisztikai szakmai szervezettel, önkormányzattal vagy akár önszerveződő vállalkozói körrel nyitott vagyok partnerségre lépni, amely a közös érdekek mentén mérhető eredményeket hozhat.

A fejlesztésre kijelölt helyszínek közül felújításuk után melyek lehetnek a külföldi turisták számára is érdekesek, bírnak nemzetközi vonzerővel?

A régióban található kastély- és várkultúra egyedülálló a kontinensen, mind az épületek számát, mind sokféle stílusát tekintve. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram helyszínei közül az egri vár, a Gödöllői Királyi Kastély, a visegrádi vár, a fertődi Esterházy-kastély és a keszthelyi Festetics-kastély már jelenleg is nagyszámú külföldi látogatót vonz. A fejlesztésektől azt várjuk, hogy további helyszíneink is felkerülnek a nemzetközi érdeklődésre számot tartó hazai attrakciók térképére.

Szeretném minden turisztikai szereplő partnerségét kérni abban, hogy ez a portfólió tényleg láthatóvá váljon a piacon. Erősen számítunk a beutaztatókra, hogy megújult műemlékeinket szerepeltessék a külföldi turisták programjában. A MUISZ-szal már tavaly elkezdődött az együttműködésünk, két tanulmányutat szerveztünk közösen, illetve januári közgyűlésükön is előadást tartottunk az utazási irodások számára. Kiemelten fontosnak tartom az együttműködést a szállodásokkal is, akik a vendégeiknek programlehetőségként ajánlani tudják a környékükön lévő kastélyokat, várakat, mi pedig őket a látogatóinknak. Az üzenet nagyon egyszerű: ez is turisztikai kínálat, ez is országimázs, ez is közös érdek.

A Miniszterelnökség év elején közölte: még idén átadják a bajnai Sándor-Metternich-kastélyt, a dégi Festetics-kastélyt, a füzérradványi Károlyi-kastélyt, a mosonmagyaróvári várat, a nádasdladányi Nádasdy-kastélyt, az oroszlány-majkpusztai Esterházy-kastélyt és kamalduli remeteséget, a tatai Esterházy-kastélyt, valamint a sümegi püspöki palotát. Hol indulhat még el a rekonstrukció ebben az évben?

Ezeken a helyszíneken kívül már folynak generálkivitelezési munkálatok a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban, az egri vár és erődrendszerhez, a füzéri Reg-Élő várhoz, a keszthelyi Festetics-kastélyhoz és a szögligeti várhoz kapcsolódóan.

Idén indulnak a sümegi vár, a soproni Várfalhoz kapcsolódó Múzeumnegyed és a Romkert, a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, a kisvárdai vár, a komlódtótfalui Becsky–Kossuth-kúria, a szécsényi Forgách-kastély, a szécsény-benczúrfalvai Benczúr-kúria, a szigetvári vár, a várpalotai Zichy-kastély – Trianon Múzeum, a nagyvázsonyi vár és a tiszadobi Andrássy-kastély generálkivitelezési munkálatai is.

A szállodai projektek finanszírozásánál nehézséget jelent a drasztikus építőipari drágulás. Elegendő forrás áll-e rendelkezésre, hogy az eredeti tervek szerint valósuljanak meg a kastély- és várfelújítások?

Magyarországon ma minden kivitelezéssel érintett fejlesztés megvalósításánál problémát jelent az építőipari árak drágulása, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram is érintett, hiszen a programban szereplő épületek állapota mindenképp jelentős építőipari beavatkozásokat indokol.

A folyamatban lévő fejlesztések műszaki tartalmát több ütemben kellett újratervezni, jelentős csökkentéseket végrehajtva annak érdekében, hogy a megvalósítandó tartalomra elegendő legyen a támogatási összeg. Azonban a közbeszerzések során még így is a fedezetet meghaladó árak érkeztek be, így plusz forrás bevonása vált szükségessé. Jelenleg úgy látjuk, hogy a rendelkezésre álló források a megfelelő átcsoportosításokat követően elegendők lesznek a programban tervezett fejlesztések megvalósítására.

Az eredeti ütemezés szerint 2016 és 2020 között valósult volna meg a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram. Mi miatt csúsznak az átadások? Milyen dátumot látnak most reálisnak, amikorra befejeződhet a programban nevesített 34 műemlék felújítása?

A késlekedést nagyrészt az előzőekben taglalt árnövekedések által generált műszakitartalom-módosítások és az áttervezések okozták. A kiviteli tendereket több esetben kellett eredménytelenül zárni, majd módosított tartalommal újra kiírni, ami jelentős, akár egyéves csúszást is okozott egyes projekteknél. A megvalósítási szakaszban lévő műemléképületek esetében pedig számos előre nem látható probléma merült fel, amelyek kihatással voltak a szerződéses határidőre és az árra is. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében fejlesztett helyszíneket az idei évtől kezdve folyamatosan átadjuk, a projektek döntő része 2020-21-ben megvalósul.

Jómagam, és minden munkatársam nevében bizton állíthatom: büszkék lehetünk arra, hogy a nemzeti, történelmi, kulturális és turisztikai szempontból kiemelkedő épített örökségeink a NÖF koordinációjában újulnak meg, s nyerik vissza szimbolikus és identitáserősítő szerepüket a Kárpát-medencében.

Szerző: Fucskó Hajnalka

Forrás: turizmus.com