A budai Várban eredeti szépségében újjáépített, lenyűgöző látványt nyújtó Lovardát és a hasonlóan pompázatos Főőrség épületét kívülről már többször láthatták az vár és környéke építészetének alakulása iránt érdeklődők, most viszont megmutatjuk a belső tereket is, a Várkapitányság által nyilvánosságra hozott fotóknak köszönhetően. Az idén tavasszal megnyíló Főőrség és a jövő évtől látogatható Lovarda kívülről olyan, mint Hauszmann Alajos idejében, 120 évvel ezelőtt volt, ám a belső tereket a tervezett új funkciókhoz alakították.
A Budai Várban sétálva kívülről már bárki megszemlélheti az újonnan felépített egykori Királyi Lovarda és a volt Főérség épületét, valamint a szintén újra felépített Stöckl-lépcsőt is, amelyeket a háború után, évtizedekkel ezelőtt lebontottak. De egyre többen kíváncsiak arra, milyen is lehet belül az újraalkotott két pompázatos épület?
A leglátványosabb terem a Lovarda egykori lovaglócsarnoka: lenyűgöző hatású, gyönyörű munka a fából készült nyitott fedélszerkezet, lényegében e pompás terem dekorációjának legfőbb eleme, ékessége.
A Királyi Lovarda megépítése annak idején a palotaépítéshez kapcsolódott. Ferenc József beleegyezett az építkezésbe, és Ybl Miklóst bízta meg a tervezéssel, az ő 1891-es halála után pedig Hauszman Alajos vette át a feladatot. A Csikós udvar, ahová Hauszmann az új Királyi Lovardát tervezte, a középkor óta várfalakkal körülvett terület volt, de korábban alárendelt szerepet játszott: raktározásra használták. Hauszmann idejében, a Lovarda felépítése után lett a királyi palota színvonalához méltó gyönyörű díszudvar. A 723 négyzetméteres alapterületű Királyi Lovarda 1899-1902 között épült fel.
A kormány a Nemzeti Hauszmann Program keretében döntött arról, hogy újjáépít néhány olyan épületet a Várban, a királyi palota környezetében, amelyeket a háború utáni években, évtizedekben indokolatlanul romboltak le. Köztük van az egykori Királyi Lovarda is, amely az első olyan épület, ami e program keretében a semmiből teljes egészében újra felépült.
A Lovarda újraépítésének terveit a Középülettervező Zrt. készítette el, Potzner Ferenc vezető tervező irányításával, 2015. november 10-től 2016 januárjáig.
A 7572 négyzetméteres telken álló régi-új épület alapterülete most is 723 négyzetméteres, de mégis eltér némiképp az eredeti, Hauszmann-féle épülettől. Ennek egyik oka, hogy most másfajta funkcióra szánják, mint 120 évvel ezelőtt. Az újjáépítés tervezésekor ugyan az volt az elképzelés, hogy az épület részben most is lovardaként működik, ám menet közben módosult a koncepció, eszerint a négy szinten összesen immár 1500 négyzetméternyi területet rejtő épület rendezvényközpontként működik majd, s az ehhez szükséges kiszolgálótereket is kialakították. A leglátványosabb belső változtatás, hogy a földszint alatt alagsor, az alatt pince is épült. Ezenkívül az épületnek emeleti szintje is van.
Az épület külsejét illetően törekedtek az eredetivel azonos anyagok használatára, hogy a Lovarda a megjelenésében a lehető legjobban hasonlítson arra, mint amit Hauszmann Alajos megépített.
Az épületnek rendkívül érdekes és egyedi megjelenést biztosít a manzárdtetőzete, amely látványban két XVI. századi épületet idéz: a prágai Belvedere-palotát és a Palladio által tervezett vicenzai bazilikát.
Ha a déli főbejáraton belépünk az épületbe, a központi előcsarnokba érkezünk, amelyben a bejárattól jóbbra találjuk az eredetivel megegyező főlépcsőt. Ennek tükörképeként, a bejárattól balra eredetileg ruhatár volt. Ehelyett most itt az alagsori ruhatárba és vizesblokkokhoz vezető lépcsőt találjuk. A főlépcsőt az eredetinek megfelelően alakították ki, lebegő kőlépcsőfokokkal, díszes kovácsoltvas korláttal és tölgyfa fogódzóval. Ha a díszes lépcsőn felsétálunk az emeletre, az előcsarnok fölötti területen ugyanazt láthatjuk, mint 120 évvel ezelőtt: az emeleti páholyok és előterük, de a volt királyi páholy mögötti büfé előtér is az eredeti tervek szerint épült újjá.
A lovaglócsarnok minden részletében követi az egykori épület kialakítását. Meghatározó eleme a körbefutó ferdesíkú falburkolat, amely az ablakokig ér, és amelynek a fűtésben és a szellőztetésben is szerepe van. A lovaglótér kétszínű katedrálüvegeinek kompozíciója szintén azonos az eredetivel.
A főbejárattal átellenben, az északi oldalon, az északi rizalit közepén elhelyezkedő egykori nyergelőhely kialakítása alapjában megegyezik az eredetivel, annyi eltérés láthatunk, hogy a lovaglócsarnok felőli falon nem csak középen van ajtó, hanem két pincérajtót is kialakítottak, hogy rendezvények esetén gördülékenyebb lehessen a kiszolgálás. Ebből a térből lépcső visz fel az emeletre, ahol próbatermet és trágyalótermet találunk, és innen lehet a zenekari páholyt és az északi oldalpáholyokat is megközelíteni.
Eredetileg az északi rizalithoz egy melegedőistálló csatlakozott, ez a tér új funkciót kapott: rendezvények esetén ezt fogják használni a vendégek kiszolgálását segítő helyiségként, vagyis a közösségi rendezvények catering-igényeit elégíti ki.
Bár a Lovarda teljes egészében elkészült, megnyitása a nagyközönség előtt jövőre, 2021-ben várható, mivel ezt megelőzően meg kell építeni a Hunyadi udvar és Csikós udvar között az akadálymentes közlekedést biztosító Hauszmann-féle rámpát. További feladat nyitás előtt a Csikós udvar burkolatának elkészítése, a vízelvezetés megoldása, a díszvilágítás kiépítése, fák, növények telepítése, padok kihelyezése. Ezt követően kültéri rendezvényeket is lehet majd itt tartani.
Az újjáépített Lovarda elé több darabban érkezett meg 2019. július 10-én a solymári restaurátorműhelyből ifjabb Vastagh György alkotása, a Lovát fékező csikós, amelyet körbe állványoztak, hogy a helyszínen még elvégezzék rajta a szükséges munkálatokat. Végül augusztus 14-én kicsomagolták a műalkotást, amely mintegy hetven év után került vissza eredeti helyére.
A francia barokk kerti pavilonokat felidéző Főőrség épületét 1971-ben bontották el. Mostani újjáépítésénél az volt a cél, hogy külsejében, megjelenésében, az anyaghasználatban, a megoldásokban is az eredetivel azonos módon, hitelesen alkossák újra, szerkezetében a mai előírások és szabványok figyelembevételével. A belsejében pedig az új funkcióknak megfelelő kortárs tereket alakítottak ki. Mivel teljes funkcióváltásról van szó, ez új enteriőröket jelent.
Az 578 négyzetméter alapterületű épület gazdagon díszített főhomlokzatának két timpanonos sarokrizalitja egy loggiát fog közre, amelyet négy ión oszlop tagol.
A Főőrség épületén látható szobrokat archív fotók alapján, az eredetiekkel megegyező anyagból alkották újra.
A Főőrség földszintjén egy étterem és kávézó kap helyet, amelyet bérlő üzemeltet (az alatta lévő szinten üzemel majd a konyha), felső szintjén pedig egy olyan rendezvényteret alakítottak ki, amely alkalmas kiállítások bemutatására, előadások tartására vagy egyéb rendezvények lebonyolítására is. Az épület idén tavasszal nyílik meg a nagyközönség előtt.
Van még egy látványosság a Főőrség épületéhez kapcsolódóan, ám ez a Csikós udvar felől közelíthető meg. Az épület legalsó szintjén egy bronzkapu készült, amely majd a későbbiekben egy régészeti kiállítótérbe vezet, ha ez utóbbi is elkészül. A 3,2 méter magas és 7 méter széles díszes kapun a magyar történelem 27 olyan jelenete látható, mely a Budai Várhoz kötődik. A műalkotás Farkas Ferenc szobrászművész munkája.
A Lovarda és a Főőrség környezetében ezeken kívül számos más beruházás, építkezés is folyamatban van, nagy befogadóképességű liftek épülnek a turistacsoportok szállítására, akadálymentesítés várható több helyszínen, felújítják a Karakas pasa tornyát is, amelyben kávézó és mosdó kap helyet.
Forrás: pestbuda.hu