Valójában nem az időnket, hanem az energiánkat kell jól beosztani – erre jelenthet jó megoldást a mindfulness.
Vajon hogyan tudunk minőségi időt tölteni az életünk fontos területein? Hogy kapcsoljunk ki, amikor a szeretteinkkel vagyunk, miképp érhetjük el, hogy az agyunk ne járjon folyamatosan? Hogyan ne legyünk kifacsart citrom a nap végére? Hogyan aludjunk jól? Hogyan kezeljük a határidők és a túl sok feladat okozta stresszt? Mit lehet tenni a kiégés ellen?... Megannyi kérdés, ami sokunknak ismerős lehet, a válaszokat azonban már kevesen tudják rájuk megadni.
A stressz a figyelem figyelemzavara
Az információs forradalom kellős közepén az agyunk folyamatosan egy lehetetlen küldetést teljesít, és ennek az az eredménye, hogy sosem vagyunk jelen, mert folyamatosan a jövőn kattogunk. Ezzel a rossz „szokásunkkal” pedig csak azt érjük el, hogy nem tudunk hatékonyak lenni, amellett hogy az életet sem élvezzük igazán – mutat rá Márky Ádám, a mindfulness alapú vezető- és szervezetfejlesztő, a Center for Mindful Leadership vezetője.
A szorongás debilizál
Napjainkra, a folyamatos multitasking világában, elveszítettük a lelassulás képességét, pedig egy jó döntéshez, egy igazi beszélgetéshez, mások megértéséhez, a valódi odafigyeléshez és odaforduláshoz, sőt, a hatékony munkavégzéshez is lassítani kell. Ha gyorsan akarunk sok feladatot elvégezni, soha nem leszünk jelen lélekben egyik élethelyzetben sem. Márpedig a stressz mindent felgyorsít: élettani folyamatokat, munkát, agyműködést… Csakhogy ezt nem a megfelelő módon teszi. Élettanilag két üzemmódban működik az agy: a félelem állapotában vagy támad, vagy menekül; nyugalmi helyzetben pedig kooperációra és kreativitásra késztet. Ha stresszben van, még a meglévő képességeit is kevésbé tudja kihasználni: a szorongás debilizál. A flow-élmény során 100 százalékosan aktív az idegrendszer, és minden ingerre nyitott. Ez azonban nem lehet permanens – a relaxáló periódusokra is szükség van. Ezért tudnunk kell, hol folynak el mentális és érzelmi energiáink, tudnunk kell feltöltődni egy kimerítő nap után és közben is. Tudnunk kell (meg)pihenni, mielőtt végletesen elfáradunk - figyelmeztet Horváth Ágnes mindfulness oktató, alvástréner, TEDx-előadó.
A túlterheltséget nem úgy tudjuk megszüntetni, ha csökkentjük a feladatok számát (erre nem is mindig van lehetőség – és a work-life balance egyébként sem létezik...). Kiszállni a pörgésből úgy lehet, ha kiszállunk a magas intenzitású érzésekből (pl. izgatottság, félelem, szorongás) – mondja Horváth Ágnes.
De hol a kikapcsológomb?
A nyugati kultúrában számos betegség gyökere bizonyítottan a stressz, ami éppen a folyamatos „robotpilóta-üzemmód” miatt nem kapcsol ki. Az éber figyelem állapotában megszűnünk pörögni, akarni, egyszerűen jelen vagyunk a tapasztalás számára, ahogy az van. A kétféle állapot egyensúlya szükséges ahhoz, hogy ne csak tevékenyek legyünk, de regenerálódni is tudjunk, amivel megalapozzuk a következő tevékenységhez elménk frissességét és összeszedettségét. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozottak legyünk a mindennapokban, a folyamatos énközpontúságunk (ún. elbeszélő fókuszunk) mellé fontos kifejleszteni a tapasztalati fókuszra való képességet is, aminek eredményeképp a jelenvaló lét tapasztalataira támaszkodva csökken vagy megszűnik önmagunk felnagyított jelentősége, problémáink sem tűnnek már élet-halál kérdésnek; csak az ezerarcúan megnyilvánuló világ egy apró elemének – írja Jon Kabat-Zinn Az éber figyelemről – örök kezdőknek című könyvében.
Mire jó a mindfulness?
Ma, amikor a kiégést már hivatalosan is betegségnek nyilvánították, fontos tisztában lennünk vele, hogy a kiégéshez vezető stressz gyors és hatékony csökkentéséhez tudatosságot, gondolati tisztaságot, jobb teljesítményt adó pihenésre van szükségünk. Ezt tudja a mindfulness-meditáció. A mindfulnesst nemcsak űrhajósok kiképzésében, az extrém helyzetekre történő felkészítésükkor (erről itt, illetve itt írtunk bővebben), vagy traumatikus, illetve katasztrófahelyzetekben vetették be sikerrel, de segítségével sikeresen vehető fel a harc a dolgozói kiégettség ellen is.
Természetesen a mindfulness sem csodaszer, ráadásul nem csak jól lehet csinálni (különösen, ha egyedül, tapasztalatlanul vágunk bele): de ha a cikk elején feltett kérdésekre még nem találtad meg a választ, akkor érdemes lehet belevágni a mindfullnesbe - minden nap csak egy kicsit. Talán meglepő, de már 16 másodperc tudatos légzés képes a stresszt nagymértékben csökkenteni, és egy lépéssel közelebb vinni a mentális jóllétünk eléréséhez.
Forrás: turizmusonline.hu