„Tiszaszentimrén javítást végeztünk a református templomban, és amikor elkezdtük a lépcsőt felbontani, nagyon különleges betűs-jeles-monogramos téglák kerültek elő. Az egyiken például az 1772-es dátum, másokon település, vagy az eklézsia neve szerepelt. Beszippantott a történet, elkezdtem foglalkozni a témával mert megtudtam, hogy Magyarországon, a Kárpát-medencében a reformációt követően kezdődött az építkezési tégláknak jelekkel, pecsétekkel való ellátása, valamikor 1570-1580 után” – mesélte a turizmus.com-nak Fodor Gusztáv, Tiszaszentimre és Tiszaderzs református lelkésze, miként kapta el az egyházi téglák gyűjtési kedvének szele. „Beléptem a Monarchia Bélyegestégla-gyűjtők Egyesületébe, és innentől fogva megfertőződtem a gyűjtők által nevezett T-vírussal” – pergette vissza az eseményeket, megjegyezve, hogy a T-vírus pedig természetesen a téglát jelenti, semmi köze A kaptár című horrorfilmhez.
A környező vagy távolabbi települések – Kunhegyes, Kunmadaras, Tiszaszőlős, Mezőtúr, Debrecen – udvarainak hátsó részében, a templomokban, portákon, mindenhol a régi téglákat kutatta, gyűjtötte. Olyan kuriózum is látható, mint a gyermeklábnyomos tégla, vélhetően a mester gyereke lépett rá, így talpának lenyomata megőrződött az utókornak.
A téglagyűjtők egyesülete évente kétszer találkozik, és lévén egyedüli lelkész, a kollégák elkezdték megajándékozni egyházi témájú darabokkal, így kapott római katolikus, zsidó, református egyházi vonatkozású téglákat, s amikor elegendő összegyűlt, eldöntötte, hogy kialakít egy téglamúzeumot. Akkor nem tudta, hogy ez lesz Európa egyetlen, egyházi pecsétes téglamúzeuma. 2013 nyarára a múzeum körülbelül 400 darabbal összeállt, a legértékesebbek a Szent István által alapított püspökségeknek, apátságoknak a téglái, mint a pannonhalmi, a tihanyi, egri, váci, kalocsai, pécsi.
A gyűjtés azóta sem állt le, rendszeresen kap-cserél téglákat és évente körülbelül 100-120 darabbal bővül a gyűjtemény.
Így aztán érthető, hogy a Tiszaszentimrei Téglamúzeum kinőtte a helyét, újabban Fodor Gusztáv kénytelen minőségi válogatást is csinálni. A terv, hogy a tiszaszentimrei régi parókia épületének végébe egy nagyobb kiállítótermet alakítanak ki, ahol aztán megfelelő körülmények közé kerülnek az egyházi magángyűjteménynek számító téglák. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei „civil” téglák pedig felkerülnek a templom tornyába, ahol jelenleg az egyházi téglák kaptak helyet.
A téglamúzeum látogatóinak száma évről évre növekszik, s amíg korábban 2-300 vendég volt kíváncsi rá, tavaly elérték az 1500-as látogatói számot, és annak külön örülnek, hogy az utazási irodák kezdik a csoportok programjába is beiktatni ezt a ritka élményt.
A Tiszaszentimrével szomszédos Tiszaderzs lakossága alig ezer főt számlál, ám a templomban értékes bibliamúzeum tekinthető meg, amelyet szintén Fodor Gusztáv lelkész hozott létre, hogy az ehhez köthető turizmussal revitalizálódjék a település.
A helyi templomban megtekinthető Tiszaderzsi Biblia Múzeum tulajdonképpen egy kárpát-medencei gyűjtemény – a legrégebbiek az 1700-as évekből –, amelynek kétharmada a magyaron kívüli nemzetek bibliafordításaiból – többek között német, angol, orosz – áll, ugyanakkor láthatóak római-katolikus, evangélikus imakönyvek, énekeskönyvek is.
A múzeum anyaga, Fodor lelkész elmondása alapján saját erőből, lelkesedésből, magánemberek anyagi és biblia-felajánlásaiból állt össze, a szükséges bútorokat pedig a Debreceni Kollégium adományozta. A most már közel négyszáz kötetből álló bibliamúzeum első 180 darabja Fodor Gusztáv gyűjteményét képezte.
Tény, a Tisza-tó környéke nincs elhalmozva vallásos desztinációkkal, ám ahogy melegszik az idő, egy Tisza-tó programba érdemes belefoglalni a két múzeum egymás utáni megtekintését, meghallgatni a minden darabhoz kötődő történetet.
A tárlat egyelőre csak a 06-30-540-0390-os telefonszámon történő előzetes egyeztetés alapján látogatható.
Forrás: Irházi János / turizmus.com