Minden idők legjobb nyarát zárja a vidéki szálláshelypiac, de három hónap bevételéből egész évben nem lehet megélni, figyelmeztet Baldauf Csaba, az MSZÉSZ elnöke. Interjú a vg.hu nagyközönségi portálon a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) nemrégiben megválasztott új elnökével.
Tavaly lélegeztetőgépre kellett kapcsolni a szállodaipart. Hogy vannak most, az idei rendkívül erős belföldi nyári turizmus után az ágazati szereplők?
A szállodaiparon belül külön kell választani a vidéket és Budapestet, mivel jókorák a különbségek. Ez jellemzően abból adódott, hogy Budapesten a nyitás lényegesen később kezdődött meg a külföldi fő küldőpiacok irányába, ráadásul differenciáltan, a különböző országokkal megkötött kétoldalú egyezmények formájában, és csak ezt követően jött létre megállapodás az Európai Unióval. Nemrég viszont már megszületett az a jogszabály is, amely meghatározza, hogy milyen módon és feltételekkel jöhetnek a NATO-tagországokból, ami az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok miatt volt fontos döntés. Ez az augusztusi forgalmat már segítheti, hiszen szinte már ott álltak a turistabuszok és a szállodahajók a határon, és várták, hogy jöhessenek. Az eltérő szabályozási környezet hatására másként alakult a két piac. Vidéken biztos, hogy nagyon erős, minden idők legjobb három nyári hónapja volt mindenhol, ahol ki tudtak nyitni, és volt elegendő számú munkaerő. Azoknál a szállodáknál, amelyek elbocsátották a dolgozóikat, az újranyitás eleve nehéz volt, és nem is ment gyorsan. Ahol azonban megtartották a csapatukat, és – ugyan nem zökkenők nélkül – el tudtak indulni május elején, viszonylag hamar egy értelmezhető, nagyjából 60 százalék körüli foglaltságot tudtak elérni.
Mire lesz elég minden idők három legjobb nyári hónapjának a bevétele?
Egész évre biztosan nem. Ha valaki nagyon jól gazdálkodott, akkor annyit elérhetett, hogy sokat ledolgozott abból a hatalmas mínuszból, amellyel májusban a startvonalhoz állt, de az egészet aligha, hiszen már 2020-ban is nagyon tetemes bevételkiesést kellett elkönyvelnie. Ma már egyértelmű életjelek vannak vidéken, de az ősz sorsdöntő lesz. Nagyon fontos, hogy továbbra is akadálytalan legyen a belföldi forgalom, és jöhessenek az ellenőrzött külföldi vendégek, akár kétoldalú egyezségekkel, akár PCR-teszttel vagy oltási igazolvánnyal. Ha nem kell leállni a hátralévő négy hónapra, és marad a mostanra értelmezhető volumenűvé nőtt kereslet, akkor az év végére a vidéki szállodaipar nullszalldós lehetne, sőt helyenként szerény pluszeredményt is elérhetne.
És Budapest?
Budapesten az augusztus kiemelkedő forgalmat hozott a korábbiakhoz képest. Az ünnepi hosszú hétvége környékén a foglaltsági ráták hatalmasat ugrottak, volt olyan több száz szobás szálloda, ahol csak alig több mint egytucatnyi szoba maradt üresen. A Duna-parti szállodák nagyon szépen megteltek, miközben több fővárosi négycsillagos hotelből 30 százalék körüli belföldi forgalmat jeleztek. A 30–50 százalékos foglaltság már költségfedezeti pont, ahol ezt elérték, nem halmozták tovább a veszteségeiket. Ha ősszel is marad a növekvő külföldi kereslet, akkor szeptemberre, októberre is 40-50 százalékot hozhatnak a budapesti szállodák, ami már egyfajta kilábalás lenne. Nagyobb elmozdulás azonban külföldi kereslet nélkül továbbra sem remélhető.
A teljes cikk ITT található
Forrás: vg.hu
Fotó: Marton Zalan / Kolping Hotel