A Csepel-sziget északi csúcsára tervezett Csepel Park koncepcióját a Portfolio és a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) közös konferenciáján mutatták be.
Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a projektet ismertetve elmondta: a három városmajornyi területű új park kialakításával az utóbbi ötven év legjelentősebb zöldfelületi beruházása jön létre a fővárosban.
A jelenleg spanyol tulajdonban lévő, elhanyagolt terület megvásárlásával és rehabilitációjával egy természetközeli, családbarát, többfunkciós pihenőpark jön létre, amely nemcsak a csepeliek, hanem Budapest egész lakosságának kedvelt városi rekreációs területe lehet.
A Csepel Park nyílt tervpályázatát az s73 Tájépítész Tervező Iroda nyerte. Azóta megszületett a koncepcióterv, 2023-ra a kiviteli terv is elkészülhet, s ha minden jól megy, 2025-re megvalósulhat a projekt.
Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány fővárossal kapcsolatos fejlesztési tervei között fontos szerepet kap a zöldfelületek növelése. A nemzetközi ajánlások szerint akkor élhető egy város, ha egy lakosra kilenc négyzetméternyi parkos terület jut, Budapesten ez a szám ma hat négyzetméter.
A Ráckevei-Duna-ág mellett kiépülő Csepel Park koncepciójában a zöldfelületek növelésén túl a meglévő vízfelületek tisztulása, a vizes élőhelyek védelme is szerepet kapott. „Természetközeli parkot szeretnénk kialakítani, és ezt megtölteni élettel. Tisztásokat, zöld pihenőhelyeket, játszótereket tervezünk, megközelíthetővé tesszük a Duna-partot, megőrizzük a part menti galériaerdőt, több mint ezer új fát telepítünk, virágos felületeket, közösségi kertet hozunk létre, és az evezéstől a tollaslabdáig számtalan sportolási lehetőséget alakítunk ki" – sorolta a terveket Fürjes Balázs.
Hozzátette: a fejlesztést rendszerben gondolkodva képzelik el, aminek része, hogy hosszabb távon a tömegközlekedés újjászervezésével a belvárosból kevesebb mint tíz perc alatt elérhetővé tennék a Csepel Parkot.
Zöld folyosó a Duna Arénától a Csepel Parkig
Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója részleteket is megosztott a kapcsolódó beruházásokról. Elmondta, ha a többlépcsős közlekedésfejlesztési tervek (HÉV- és metrófejlesztések) mind megvalósulnak, akkor a Csepel Park bejáratánál újonnan épülő HÉV-megállótól 7-8 perc utazással elérhető lesz a Kálvin tér.
Ehhez elsőként a csepeli, felszíni szakaszon kezdődnek HÉV-fejlesztések: a vonal meghosszabbítása mellett (Erdősor utcáig) a teljes csepeli HÉV-en sebességemelést és akadálymentesítést terveznek. A távolabbi cél az 5-ös metró megépítése, amellyel ez a részt is bekapcsolódik majd Budapest vérkeringésébe.
A BFK vezérigazgatója a csepeli parkfejlesztéshez, a kerékpáros és gyalogos átjárhatósághoz kapcsolódó beruházások között kiemelte a ferencvárosi szabadidő- és sportpark megépítését, a Déli Körvasút fejlesztését és az új Duna-híd, a Galvani híd megépítését, amely az itt kialakítandó kerékpárúttal és gyalogos közlekedési lehetőséggel, illetve az új villamosvonallal Újbudát is összeköti majd az érintett területtel. Ezen túl folyamatban van a Ráckevei-Duna ág revitalizációja is, ami szintén érinti a parkfejlesztést.
Szintén a hosszabb távú tervek között szerepel, hogy a közlekedési fejlesztések, a pesti rakpartfelújítások, illetve a kapcsolódó beruházások megvalósulásával létrejöjjön a Duna-parton egy autóforgalom keresztezése nélküli, összefüggő gyalogos és kerékpáros sétány, amely a Duna Arénától először a Bálnáig, majd az Atlétikai Stadion érintésével (az ehhez szükséges HÉV-alagút és új gyalogos híd megépítésével) egészen a Csepel Parkig vezet.
Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy a csepeli közpark kialakítása egyelőre a koncepciótervezés szakaszában jár, a részletek még alakulóban vannak. „Élő parkot szeretnénk, a lehető legkevesebb burkolt felülettel, sokféle sport- és játszóterülettel, élményelemmel, kisebb vendéglátóhelyekkel, ismertető táblákkal; a Ráckevei-Duna-ághoz pedig parti sétánnyal, úszóstranddal, csónakkikötővel, lapátos megállóhellyel, kishajó kikötővel szeretnék kapcsolódni" – mondta a vezérigazgató.
A természet, a város és az ember együttese
Mohácsi Sándor, a tervpályázaton nyertes s73 Tájépítész Tervező Iroda tájépítésze részletesen is bemutatta a Csepel Park koncepcióját. A 36 hektáros területen 50 ezer négyzetméternyi új sport és játszóterület, 90 ezer négyzetméternyi ökopark és galériaerdő, illetve új rekreációs területek jönnek létre, és 1000 új fát is elültetnek. A park méretét jól érzékelteti, hogy háromszor akkora, mint a Városmajor, a fővárosi parkok közül mindössze a 110 hektáros Népliget és a 102 hektáros Városliget nagyobb nála.
A szakember elmondta, hogy tervezés során fontos szempont volt a terület természeti értékeinek védelme és bemutatása: a vízparti galériaerdő megőrzése, az ökopark és az utakkal feltárt vizes élőhely kialakítása. Az ehhez kapcsolódó „urbánus” részt már nagyobb terhelésre tervezték, itt kapnak helyet az aktív sportokat kiszolgáló egységek, a sétányok, kerékpárutak, futópályák, játszóterek, elszórt játékelemek, a látogatóközpont, a büfék, vizes blokkok és a többi élményelem, amelyek „együttesen a természet, a város és az ember harmonikus együttesévé, szövetévé alakítják a parkot" – emelte ki a szakember.
Forrás: Szerdahelyi Krisztina / turizmus.com