Munkaerőhelyzeti viszonyok a szállodaiparban

Ki fog dolgozni a most épülő hotelekben? - tette fel a kérdést a Hotco 2019 konferencián Jean-Paul Herzog.

Ki fog dolgozni a most épülő hotelekben? - tette fel a kérdést a Hotco 2019 konferencián Jean-Paul Herzog, a Hilton Afrikáért és a Közel-Keletért felelős korábbi elnöke.

A veterán szállodás bevezetőjében kiemelte, hogy a szállodaiparban a legnagyobb költségelemet a munkabérek teszik ki. Az emelkedő fizetések kigazdálkodása ugyanakkor nemcsak az üzemeltetők számára jelent gondot, hanem az ingatlantulajdonosoknak is, mivel a nyereségességet is befolyásolják. A bérek emelését ugyanakkor nem lehet „megúszni”, mivel általános az ágazatban a munkaerőhiány. A szakember emlékeztetett, több hotel és étterem nem tudott kinyitni emiatt tavaly nyáron a Balatonnál. Az iparosok hiánya ugyanakkor visszaveti az ingatlan-felújításokat is.

Alexis Delaroff, az AccorHotels régiónkért (New East) felelős vezérigazgatója szerint mindenképpen szükség van megfelelő számú és minőségű személyzetre, mert egyébként a vendég csalódott lesz, emiatt a szálloda alacsonyabb értékelést kap, ettől pedig végeredményben romlik a piaci helyzete. Ezt a spirált pedig mindenképp el kell kerülni.

Delaroff elismerte, hogy a szállodavállalatok, mint mindennel, a munkaerő költségével is megpróbáltak és próbálnak spórolni. Ugyanakkor számos folyamat befolyásolja az olcsó munkaerő rendelkezésre állását. Mióta Ukrajna vízummentességi megállapodást kötött az Európai Unióval, a lánc ukrajnai szállodáiból a szakemberek, a szobaasszonyok és a karbantartók felkerekedtek, és nyugatabbra vállaltak munkát.

Ugyanez történt a szintén vízummentességet kapott Grúzia szállodáiban is. Emiatt új munkatársakat kell képezni, a megmaradt szakembereknek emelni kell a fizetését, ugyanakkor a szobaárakat nem tudták ugyanilyen mértékben növelni, mert azt a piac nem fizeti meg. Oroszországban is rengeteget romlott a munkaerőhelyzet: ma már számos pozícióra a mosogatóktól a recepciósokig munkaerő-kölcsönzőkön keresztül külföldről, elsősorban a közép-ázsiai országokból szerzik be a szükséges munkaerőt.

A szakember szerint el kell ismerni, hogy a potenciális munkavállalók számára nem elég szexi a szálloda- és vendéglátóipar. Hiába ez a világ második legtöbb embert foglalkoztató ágazata, de a kormányzatok nem így tekintenek rá! Az is gond, hogy az ágazatnak nincs egységes hangja, hogy felemelje a szavát – hangsúlyozta.

Nem probléma, kihívás

Zsidai Roy, a Magyarország mellett Ausztriában és Marbellán is éttermet üzemeltető Zsidai Csoport tulajdonos-ügyvezetője nem látja ennyire sötéten a helyzetet. Mint elmondta, náluk nem problémának, hanem kihívásnak tekintik a humán erőforrással kapcsolatos gondokat. A probléma olyannyira általános, hogy Stockholmból is elmennek Oslóba a pincérek, akiknek a helyére németek jönnek, akiknek a helyére meg belépnek a közép-európai dolgozók.

Zsidai szerint a technológia segíthet a munkaerőhiány okozta gondok leküzdésében. A robotok és a folyamatok automatizálása sokkal általánosabb lesz szerinte néhány év múlva. Álláspontja szerint egy Domino’s pizza vagy egy McDonald’s menü hamarosan teljesen gépesítve, automatizálva készül el a rendelésfelvételtől a sütésen át a drónos kiszállításig.

Egyes hotelekben is számos folyamatot lehet automatizálni, emiatt pedig kevesebb munkaerőre lesz igény. Ugyanakkor ennek az ellenkezője is igaz, mert lesznek olyan éttermek és szállodák, amelyek még inkább a szórakoztatóipar részévé válnak, ahol még az eddiginél is több dolgozóra lesz szükség.

Szlovákiában még nehezebb munkaerőt találni

Rudolf Krizan, a Szlovákiában számos csúcshotelt üzemeltető Best Hotel Properties vezérigazgatója ugyancsak munkaerőhiányról panaszkodott, és hozzátette, hogy gond van a dolgozók minőségével. „Növeljük a béreket, és bevezetünk más juttatásokat is, hogy vonzó maradjon a munkahely” – tette hozzá.

Krizan szerint Szlovákiában a munkaerőpiacon az most a legsúlyosabb probléma, hogy az óriási autóipari kapacitások miatt „mindenkit mérnöknek, műszaki embernek képeznek”. Egyre kevesebben tanulnak a turizmushoz kötődő szakmát, és aki elvégzi, az is sok esetben elmegy nyugatra dolgozni.

A szlovák munkaerőpiacot ugyanakkor, szemben a magyar, cseh vagy lengyel piaccal, nem nyitották meg az Európai Unión kívülről érkező dolgozók előtt, ezért több hónapos procedúra a munkavégzési engedélyek elintézése például ukrán munkavállalók esetében.

Perspektívát adni

Delaroff hozzászólásában kiemelte, hogy az ágazatnak perspektívát kell nyújtania a dolgozók számára. Egy recepciósnak látnia kell, hogy mit fog csinálni 5-10 év múlva. A mobil becsekkolás és más technológiai újítások révén a recepciós szerinte nem űrlapokat fog kitölteni hamarosan, hanem elsősorban a vendég fogadásával, tájékoztatásával fog foglalkozni

Az is kiderült, hogy nem újkeletű probléma a munkaerőhiány, már 25 éve is volt ilyen gond, ugyanakkor sem a kormányzatok, sem az iskolák nem alkalmazkodtak a helyzethez. Zsidai Roy megerősítette, hogy az USA-ban már 10-20 éve is gond volt megfelelő személyzetet találni.

Alacsonyabb adókat!

Delaroff szerint megoldást jelenthet a problémára a dolgozók magasabb szintű elköteleződése a cég mellett. Ez nem mindig pénzt jelent, tette hozzá. Megértés, odafigyelés, olyan látszólag apró dolgok, mint egy szabad péntek délután, amikor valaki együtt tud lenni a gyerekével. Azt is felvetette, hogy miközben a béreket emelni kell, a bérekre rakódó adókat csökkenteni kellene! Fel kell emelni a hangunkat, hogy a kormányok lássák, milyen sok embert foglalkoztatunk! –zárta a beszélgetést Delaroff.

40 szoba, tíz alkalmazott

A kerekasztal-beszélgetés után a konferencia hallgatói megismerhettek egy olyan 40 szobás magyarországi szállodát, amelyet 10 ember elműködtet az automatizált folyamatok segítségével.

Palicz Péter, a KVi Hotel ügyvezetője elmondta, hogy náluk teljes mértékben automata a check in, a folyamatokat digitalizálták, nem töltenek ki papírokat. Még kulcskártya sincs, bluetooth technológia segítségével mobiltelefonnal nyitja a vendég a szobaajtót. Nincs várakozás a recepción, akkor beszél a vendég a recepcióssal, ha akar.

Számításai szerint évi 70.000 eurót spórolnak az automatizálással, miközben a recepciós cross-sellinget, upsellinget tud csinálni. Szerinte a modellt akár egy nagy hotelben is lehet alkalmazni például légitársasági dolgozók és rövid tartózkodási idő esetén.

Szerző: Szántó Zoltán

Forrás: turizmus.com