Mátyás király minden luxussal felszerelt lakhelye, hazánk legnagyobb angolparkja és egy reneszánsz várkastély is felfedezésre csábít.
1. Mátyás király visegrádi lakhelye lenyűgözte mindazokat, akik bebocsátást nyerhettek a pompás palotába
A Dunakanyar, a hegyek között nagy ívet leíró folyó és a partját övező erdők, mezők már a régmúltban is vonzották az embereket, sőt stratégiai helye miatt uralkodók is szívesen tartózkodtak itt. Ők pedig kiépítették mindazt, ami egy király és kísérete számára elengedhetetlenül szükséges volt. Volt olyan uralkodónk is, aki szívesen áldozott arra, hogy messze földön irigyelt palotát hozzon létre.
A visegrádi palota múltja 1323-ig nyúlik vissza, de az igazi nagy átalakítás Mátyás király nevéhez fűződik. Az általa megálmodott épületegyüttes Európa szerte híres lett, hiszen számos – a korában is – luxusberuházást végeztetett el. Látványos kertet és szökőkutakat készítettek számára, korszerű berendezésekkel látták el a lakórészeket, díszes termek és egy fantasztikus kápolna is épült ekkoriban. Mindez a pompa - annak maradványa - a feltárások során került elő, és sok izgalmas részlet is kiderült. Sőt, egy rendkívüli korabeli leírást is olvashatsz az udvar életéről itt>>>
2. Romantikus kert, látványos tó kis szigettel, különleges növényzet – számos ok miatt lett népszerű a soponyai Zichy-kastély angolparkja
Sárvíz völgyének nyugati oldalán található Soponya, amely több száz éves múltra tekint vissza. Volt királyi, királynéi és nemesi birtok is, ám a település fő érdekessége a manapság üresen árválkodó Zichy-kastély és környéke. Az épület elődjét Zichy János építette barokk stílusban, de utódai később átalakították. A Pollack Mihály által tervezett műemlék kastélyhoz egy kápolna és egy védett angolpark is tartozik, a díszudvarának ékessége pedig a klasszicista vörösmárvány kút.
Az eredetileg barokk kertnek szánt park később angolkertté vált, olyan látványosságokkal, mint a Hattyús tó, majd a később elkészült szép kőhíd, a mesterségesen kialakított dombok, rajtuk különleges fákkal és ligetekkel. Sőt egy kis szigetet is kialakítottak a sóstóban. Hogy miért volt annyira különleges ez a kert, arról itt olvashatsz>>>
3. A Simon építette lakótoronyból lett hazánk egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya
A település, Simontornya a nevét is egy 13. században épült lakótoronyról kapta. Simon magánvára kalandos sorsot élt meg. Volt végvár, lakott benne budavári rektor, szerzetesek és egy főudvarmester is birtokolta. A török időkben katonák vették birtokba, később raktár és lakóépület is volt, majd szép lassan feledésbe merült.
Végül 1964-ben az országos műemlékvédelem úgy döntött, hogy megmentik a várat. Így mára kiállítások és hagyományőrző játékok helyszíne lett Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt reneszánsz várkastélya.
Történetéről és a vidék más látványosságairól itt olvashatsz>>>>
4. Gyógyító hatásuk miatt svájci tehenek éltek Magyarország legnagyobb angolparkjában, amely számos érdekességgel is büszkélkedhet
A klasszicista dégi Festecsics-kastélyt az ország leggazdagabb köznemese, gróf Festetics Antal megbízásából Pollack Mihály tervezte a 19. század elején. Az építész számára ez az épületegyüttes amolyan előtanulmány volt a Magyar Nemzeti Múzeumhoz. Több rendhagyó megoldás került az épületbe, az ovális díszteremtől a kavicsos rámpáig. A kastélyt Festetics Sándor gróf korszerűsítette és átalakíttatta a 20. század elején. Ekkor került bele a klasszicizmus formavilágra jellemző dekoráció.
Egyik különlegessége az angolpark, benne a Szerpentin-tórendszer, a sírdomb körüli tó, valamint a tavakon átvezető hidak. Híresek és értékesek a botanikai érdekességei is. Sőt, itt van a leghosszabb halastó a hazai parkok tavai közül. Az egyik leglátványosabb része a parknak a németalföldi stílusú Hollandi ház a Szerpentin-tó szigetén. Előtte svájci tehenek legelésztek egykor, nem véletlenül. Hogy mi volt az oka, az is kiderül cikkünkből>>>
5. A Kégl-kastélyt régen szép tájkert vette körül, az épületben pedig a korszak minden modern vívmánya megvolt
Az épületet a befolyásos és jótékonykodó Kégl György építtette Hauszmann Alajos tervei alapján neoreneszánsz stílusban. A kastélyt a kor minden vívmányával ellátták, volt benne központi fűtés és csatorna is. Érdekessége a háromemeletes torony, melyen reneszánsz ablakok voltak. A 2. világháborúban volt szovjet katonai kórház, majd mezőgazdasági célokra használták az épületet. Az állapota azóta tovább romlott, most magántulajdonban van, nem látogatható a műemléki védelem alatt álló kastély. A romos építmény így is megmutatja, milyen lehetett fénykorában.
A tájképi kertjében régen volt halastó, kápolna és egy szép márvány szökőkút is. A történelem megviselte a birtokot is, a park jó része kipusztult, de egyes fák megmenekültek, 80-100 évesek, de van, amelyiknek a kora a 120 évet is meghaladja. A kastélyról még több érdekességet olvashatsz és fotókat is nézhetsz itt>>>
Forrás: Szeretlek Magyarország - szmo.hu