A mentőmunka keretében évente másfél ezernél is több vadon élő állatról gondoskodnak az állatkerti szakemberek, köztük 
törött szárnyú gólyákról, mérgezett sasokról, elárvult madárfiókákról és sérült sünökről is – mostantól a megmentett állatok körül zajló munkába a vendégek is beleshetnek. A Sünispotályban a nagyközönséget mintegy 100 négyzetméternyi látogatótér várja, ahonnan üvegfalakon át lehet belátni a mentőmunka színteréül szolgáló kezelőhelyiségekbe, illetve az állatok elhelyezését szolgáló röpdékbe is. A Sünispotály emeletén alakították ki a Frakk-termet, amelyet elsősorban csoportos foglalkozások színterének szánják, ahol a felelős állattartásról tudhatnak meg még többet a látogatók.
A mentőmunka célja, hogy a bekerült állatok újra képesek legyenek emberi segítség nélkül boldogulni a természetben. Néha persze előfordul olyan eset is, hogy az állatot már nem lehet elengedni, 
ilyenkor az állat hosszú távú ellátásáról is gondoskodni kell. Az el nem engedhető gólyák egy részét például a Margitszigeti Kisállatkertben szokták elhelyezni, ahhol gyakran párba állnak, és fiókákat is nevelnek, amelyeket felcseperedésük után szabadon lehet engedni.
Az abszolút csúcs a 2016-os esztendő volt, amikor 108 faj több mint 2 ezer egyedének nyújtottak segítséget az állatkerti mentőmunka keretében. A leggyakrabban bekerülő fajok a madarak közül a fekete rigó, a széncinege és a vörös vércse, az emlősök közül pedig a sünök és a különféle denevérek. De mentettek már az állatkerti munkatársak fakókeselyűt, vidrát és hódot is - tudtuk meg az Állatkert közleményéből.